Ökoiskola beszámoló 2017/2018 I. félév

Az idei tanév során másodszor nyertünk támogatást az MKNE által hirdetett és az IKEA Lakberendezési Kft. által támogatott „Otthon az erdőben” pályázatán.

Ismertettem a tantestülettel és a tanulókkal a projekt tartalmi részét, és az általam javasolt megvalósítási terveket. Feslő tagozaton minden osztály megnézte a négy évvel ezelőtti projekt képes beszámolóját, felidéztük közös emlékeinket azokkal, akik akkor is részt vettek benne. A hetedik osztállyal novemberben sétát tettünk a patak parton, felmértük a terepet.

Sajnos most is találtunk szemetet, feljegyeztük azokat a területeket, amelyekre ráfér egy kis takarítás.
A MKNE Otthon az erdőben nyitó rendezvényén átvett eszközöknek nagyon örültek a gyerekek.

Március 4-én egy kerületünkben található ökoiskolában regionális találkozó volt, ahol a kerület öko iskolái képviselőinek bemutathattam képes beszámoló formájában a projektet.

Április 3-án részt vettünk a Zöld XVII. nevű civil szervezet által szervezett Rákos- patak menti sétán, ahol Szendőfi Balázs mutatta be a patakban most is élő halfajokat. Itt egyúttal megismerkedtünk a csoport vezetőjével, Kozák Balázzsal is további kapcsolattartás céljából, valamint találkoztunk a kerületi környezetvédelmi bizottság tagjával, Rózsahegyi Péterrel. Megkérdeztem, tervezi-e az önkormányzat szemétgyűjtők kihelyezését a Rákos-patak rákoscsabai szakaszánál, ahol mi is szoktunk kirándulni, azt a választ kaptam, hogy nem, mert a szemétgyűjtők ürítése nem lenne megoldott, és inkább a „vidd haza  a szemeted”   „ne szemetelj” szokás elterjedése lenne üdvözítő. A terület számára is az lenne a legelőnyösebb, ha minél természetesebb  maradhatna.

Tavasszal az idő nem mindig kedvezett a patakparti sétáknak, így a benti ismeretgyűjtés, rendszerezés jutott feladatul néhány osztálynak. A 6. a osztály tagjai csoportmunkában feldolgozták a Rákos-patak madárvilágáról, magáról a patakról, valamint a kerületünkről szóló szövegrészeket és kérdéseket fogalmaztak meg belőle, hogy más osztályok ez alapján szövegértés feladatlapot kaphassanak.

Az itt élő növény és állatfajokból kigyűjtöttünk huszonnégyet, hat rendszertani csoportba rendeztük őket és fotók segítségével kártyákat készítettünk, ezekből kvartett és memória játék lett. A nyolcadikosok a fotók alapján rajzokat készítettek a kicsiknek, ezekből kifestő született. Készítettünk ugyanezen fajnevek felhasználásával szókeresőt, a hatodikosok  gyűjtőmunkája nyomán prezentáció is készült, a képeket és dokumentumokat feltöltöttük a projekt során nyert tabletre.

Amikor tehettük és az  idő is kegyes volt, folytattuk a hetedik a és b valamint a nyolcadik a és b osztályokkal patakparti sétáinkat, ezek során használtuk a természetességmérőt, kerestünk életnyomokat, határozókönyvek segítségével beazonosítottunk néhányat az itt előforduló növények közül. A bogárnézőke és a gyűjtődobozok valamint a távcsövek nagy sikert arattak.

Április 18-án a MKNE képviseletében Halácsy Ágnes és Mondok Zsuzsa tartott két órás terepi foglalkozást a hetedik a osztály számára. A gyerekek négy csoportban dolgozták fel a feladatlapokon szereplő információkat a Rákos –patakról, majd a legizgalmasabb rész jött: a gyakorlati feladatok, a víz fizikai tulajdonságait mérték (szín, átlátszóság, hőmérséklet, sebesség) A békafogás nem volt betervezve, de csak sikerült…

A vízből merített mintában gerincteleneket kerestünk, ezeket mikroszkóp valamint határozólap segítségével próbáltuk beazonosítani, majd a víz nitrát tartalmát állapíthatták meg tesztcsík segítségével. Ágnes összefoglaló elemzést küldött javaslatot téve, hogyan vizsgálhatnánk tovább a patak állapotát, és bátorított, hogy keressük meg az önkormányzat illetékes szakembereit a továbbiakban.

Április 30-án az országos TeSzedd mozgalomhoz csatlakoztunk, ahogy a projektben vállaltuk, a patakpart egy szakaszát, a mi kis erdőnket megtisztítottuk és a gyűjtőhelyre vittük a szemetet, így lehetett megoldani, hogy azt el is szállítsák.  Dr. Füzesi Péter helyi képviselő szervezte az akciót, beszámoltunk arról, hogy találtunk egy illegális szemétlerakó helyszínt, megbeszéltük, hogy a mezőőri szolgálat fog minket keresni, a gyerekekkel megmutatjuk a tetthelyet.

Május 17-én a magyar Madártani Egyesület képviseletében Kincses László kalauzolt el minket madármegfigyelésre, képeket mutatott az itt élő madarakról, sorolta a fajneveket és szóra bírta a patak másik partján megbújó kuvikot  is a telefonjára felvett hang segítségével.

A projekt zárásaként elkészült képes beszámolót bemutattam a projektben részt vevőknek. Az elkészült dokumentációt, beszámolót eljuttatjuk a kerületi illetékesekhez, önkormányzathoz, képviselőhöz, civil szervezethez.

Végezetül szeretném megköszönni a projekt sikeréhez a szakmai segítséget a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületnek, az anyagi támogatást az IKEA Lakberendezési Kft-nek, iskolánk vezetésének hogy lehetővé tették a programok levezetését, kollégáimnak a támogatást, a gyerekeknek a lelkesedést. Kozák Balázsnak a Zöld XVII. vezetőjének a további kapcsolatfelvétel lehetőségét, Rózsahegyi Péter kerületi képviselőnek a támogatást, Dr. Füzesi Péter képviselőnek az együttműködést, Szendőfi Balázsnak a szakmai segítséget, Kincses Lászlónak a lebilincselő előadást.

A 2015 / 2016-os tanévben megvalósult „ A mi kis erdőnk 2.” projekt iskolánk felső tagozatos tanulóinak részvételével valósult meg, a 2015 november – 2016 május 20. közötti időszakban, tanórán , és azok után, valamint hétvégén jártuk be a Rákos-patak rákoscsabai erdősávos szakaszát, felmérve a terület sajátosságait. A szakmai foglalkozásokon új víz vizsgálati módszerekkel ismerkedtünk, elsajátítottuk a kapott eszközök használatát, a madártani előadáson szintén fajismeretünk bővült, készítettünk növénygyűjteményt.

A projekt-fényképezőgép használata során sokan kaptak kedvet a fényképezéshez, lelkesen válogatták az elkészült képeket. Példaértékű volt a gyerekek összefogása a terület megtisztításakor. Együtt dolgoztak diákjaink osztályokon belüli csoportokban, de megvalósult az osztályok közötti együttműködés is.

Tablók készültek, szókereső, memória-játék, kvartett, kifestők, ezeket később is használhatjuk.

A projekt a patakparti terület megismerésén túl a kapcsolatépítésről is szólt, hiszen olyan szervezetek képviselőivel találkoztunk, akik a jövőben tehetnek a fás terület megóvása érdekében. A gyerekek ismeretszerzésben is rutinra tettek szert, megtapasztalhatták, hogyan lehet kapcsolatot építeni, kiket kell keresni helyi szinten, lakóhelyünkön, hogyan kell bejelenteni valamit az illetékes szerveknél.

Megkérdeztem a hetedikes osztályomat, hogy tetszett nekik a projekt, azt írták, hogy örültek az együtt töltött időnek, sokat tanultak az ott élő élővilágról, és mehetnénk picit többet. Ha rajtam múlik, gyerekek, így lesz.

 

Budapest, 2016. május 31.

Balázs Ágnes
projektfelelős