Tűnt március nagy napja...

Amikor közeleg március 15., akkor harmadikosaink gyakrabban veszik birtokba a tornatermet, de nem valami sportesemény, vagy játék miatt, hanem mert nagy szeretettel és izgalommal készülnek a műsorukkal, amit az egész iskolának adnak elő. A verseken és dalokon keresztül megértenek valamit a Szabadságharc szellemiségéből, a tétet, ami a jelenlegi szabadságunk, a nyelvünk, a kultúránk, a hitünk, illetve a kockázatot, a veszteséget is minden alkalommal eljátsszák, hiszen nem lehet háborúról beszélni anélkül. Hogy itt sem voltak és egyetlen háborúban sincsenek győztesek. Érdekek vannak, és kötelességünk védeni a magunkét. Persze inkább játsszák, mint átélik. Sokat mosolyognak, de jó látni ahogy csillog az okos szemük, és világos, hogy el fog jönni a pillanat, amikor ez a kirakós darabka is a helyére kerül az őt megillető értékben. Mi pedig, akik többet láttunk és többet értünk a világ eseményeiből, hálásak vagyunk értünk, hogy így nevelhetjük őket magyarnak.