Október 23.

 Minden évben megemlékezünk az októberi forradalomról. A történet mindig ugyanaz, mégse unjuk, mert mindig más oldalát közelítjük meg. Hetedikeseink fegyelmezetten, sőt lelkesen álltak hozzá a feladathoz. Saját bevallásuk szerint élvezték is a munkát, pedig igen intenzív volt. A többiek pedig néma csendben figyelték, mert ez a hozzáállás valahogy átjött. A téma egyáltalán nem egyszerű. Megérteni a diktatúrát, vagy legalább megpróbálni. Megérteni az egyetemisták reakcióját, átélni, átérezni amennyire egy tornaterem ehhez teret enged. Olyan pillanatokat éltünk meg, amikor nem a körülmények, hanem pusztán a sejtéseik taramtették meg a hangulatot. Az pedig elsöprő volt. Fontos, hogy minden tanulónk legalább egy műsor erejéig átgondolja az ötvenes évek csapdáját, amiből nem lehetett jól kijönni. Különös, hogy innentől igen nyitottak lesznek a 20.század eseményeire, hiszen egy mai gyerek szemével valami egészen szürreális világ lehetett. Hálásan köszönjük a munkájukat.