Bringás Vándor a Jókaiban

Egy héten keresztül túráztunk kerékpárral a Vértes lankái között, 15 lelkes diákkal. Mindezt a MAKETUSZ (Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség) szervezésében és támogatásával valósítottuk meg. Biztosítottak számunkra kerékpárokat, aki igényelt, kapott nyeregtáskát, mindenki kapott saját kulacsot, mert napi átlag 40 km-t nem lehet kibírni, csak hidratálva. A leghosszabb túránk 60 km volt. Az egész túra 236 km hat nap alatt. Mindezt olyan gyerekekkel tekertük végig, akik nem számítanak sportolónak, nem bicajoznak többet, mint akárki más. Mondjuk ez lehet, hogy változni fog, mert az állomás fele sétálva arról beszéltek, hol lehetne otthon tekerni. Csoda szép tájakon haladtunk és közben remek programjaink voltak. Kóstoltunk kézműves sajtot Etyeken, lovas kocsiztunk Csákváron, jártunk franciakertben, aztán angolkertben, megtanultuk, hogyan határozhatjuk meg az égtájakat, ha az erdőben templomromot találunk, de felsorolni is nehéz lenne mindet. A legizgalmasabb túrák azt hiszem mégis fejben zajlottak. Amikor már fáradtak, és épp jött egy emelkedő – az elején sokat kellett biztatni őket, volt, aki kis híján fel is adta, de a végére már rácsodálkoztak, hogy megvolt a 20. kilométer, mert nem érezték annyinak. Állítólag a mi csapatunk hét éve az egyik leggyorsabb, akik minden dombon feltekertek – tudni illik többen ha csak meglátják a feladatot, már megriadnak és leszállnak. A jókais gyerekek nem. Ők egyre ügyesebbek lettek. Jutalmul túrafelelősünk, Kiss Roland, aki egyébként vadász, szarvassonkával ajándékozta meg őket, ami elég hamar el is tűnt.

Megyünk jövőre is. Amikor a gyerekek nézegették a lehetőségeket, a következő kritikák hangzottak el: „az nem elég hosszú” „abban nincs elég domb” Szóval vagy Zselic, vagy Tokaj lesz a következő állomás, Varga Melinda tanárnőnél lehet szavazni, főleg avatott bringás vándoroknak, de minden komoly jelentkezőnek is, aki ezután szeretne csatlakozni hozzánk. Sok hálával tartozunk Kovács Bogi tanárnőnek, aki nélkül nem tudtunk volna elutazni, és akinek a lelkesedése sokszor továbblendített mindenkit. Túrakísérőnket szintén a MAKETUSZ képezte ki és biztosította nekünk, aki nagyon megértően, nagy szakértelemmel, és főleg magabiztos helyismerettel rendelkezett. Köszönet Hoffmann Ferencnek is, hogy velünk töltötte ezt a hetet.

Szóval jövőre valami hasonlót, velünk. Addig is kívánok sok örömteli kilométert két keréken.

M.n.